Határtalanul! – 2023
Idén májusban iskolánk hetedik osztályos tanulói részt vehettek a Határtalanul program keretein belül egy csodálatos hat napos erdélyi utazáson. Május 8-án, hétfőn korán reggel indultunk a határ felé, Király-hágón áthaladva léptünk be a történelmi Erdélybe. Ezután a Tordai-hasadék felé vettük az irányt. Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, lenyűgöző látványt nyújtó kettéhasadt hegy. A szurdokban a függőhidakkal felszerelt túraút felejthetetlen élmény volt. Eközben megismertük a hasadékhoz fűződő legendákat is. Késő estére megérkeztünk Székelyszentlélekre, a szállásunkra. Csodálatos környezetben található e kis falu.
Másnap Máréfalván megálltunk megcsodálni a székelykapukat. Máréfalvát a „Székelykapuk hazájának” hívják. A faluban szinte minden ház udvarára egy fából készült, díszesen faragott, vagy festett kapun juthatunk be. Ezután megálltunk Homoródfürdőn, hogy megkóstoljuk a Székelyföld jellegzetes borvizét. A kis székely falu országos jelentőségű üdülőtelep hideg-melegvizes szénsavas fürdővel, bővizű borvízforrásokkal.
Ezután Csíksomlyó felé vettük az irányt, mely Csíkszereda település része, Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú, mely mára a magyarság legnagyobb találkozója, az összefogás jelképe, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Megnéztük a kegytemplomot és a kegyhelyet is.
Délután érkeztünk Gyimesbükkre, az „ezeréves határhoz”. Gyimesbükk a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése. Nagy-Magyarország „Ezeréves ”határa felé közeledve, a település középpontjában láthattunk egy hatalmas vasútállomást, amelynek épületét Pfaff Ferenc építész tervezte, Ferenc József császár érkezésére építették. Az állomásépület méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. A falu határában látható az Osztrák–Magyar Monarchia egykori határának 3 határköve. Itt található a Monarchia, a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egykori legkeletibb 30. számú vasúti őrháza, Mádéfalva-Gyimesbükk vasútvonalon. Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján. A Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban. Mára már csak a romjai láthatóak. Felmentünk a Kontomáci-kápolnához és az egykori vesztegzár romjaihoz. A Rákóczi-várnál rendhagyó történelem órát tartottunk.
A következő napon Homoródalmásra mentünk, mely Tokod testvérvárosa, ez a település is Székelyföldön helyezkedik el. Itt volt alkalmunk találkozni a helyi gyerekekkel. Az Unitárius templom megtekintése után elindultunk a Vargyas-szurdokba. A Vargyas-szorosban a 70–80 m magas sziklafalak között megy az út. Láncok, lengőhidak segítségével értük el a terület legnagyobb barlangját, ez az Orbán Balázs-barlang. A kirándulás után a helyi srácokkal fociztak fiaink, majd volt lehetőségünk beszélgetni is velük, bemutatkozni egymásnak. Egy kézműves sajtkészítő műhelyben többféle, nagyon finom, ízletes sajtkülönlegességet kóstolhattunk.
A negyedik napon felmentünk a magyarok szent hegyére, a Madarasi-Hargitára. Hatalmas hó fedte a hegyet, nagyon élveztük, de csuromvizesek lettünk, így arra kényszerültünk, hogy visszamenjünk a szállásra átöltözni. Ezután testvértelepülésünkön, Felsőboldogfalván megcsodáltuk az Árpád-kori templomot. Székelyudvarhelyen meglátogattuk az Emlékezet parkját, mely a város központjában található, tizenhárom mondahős, történelmi személy és kiemelkedő erdélyi művész mellszobrával. Csaba királyfi, Szent László, Fráter György, Bethlen Gábor, Wesselényi Miklós, Bethlen István, Kós Károly, A vándor székely hazatalál (Wass Albert), Nyirő József, Bem József, II. Rákóczi Ferenc, Báthory István és Hunyadi János. Egy rövid körsétával megnéztük a Főteret, a Városházát, a Vasszékelyt és a Belvárosi Unitárius Templomot.
Délután Szejkefürdőn a gyönyörű székelykapuk alatt elsétáltunk Orbán Balázs sírjáig, melyet meg is koszorúztunk. Orbán Balázs, a legnagyobb székely író, történész és etnográfus. A sírjához számos székelykapun keresztül vezet az út. A sírhoz legközelebbi székelykapu Orbán Balázs által 1888-ban a házuk elé állíttatott kapu. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása című művéből hangzott el egy ide vonatkozó részlet.
Az ötödik napon megálltunk Farkaslakán. A település legfontosabb látnivalója Tamási Áron síremléke, amely az évtizedek alatt zarándokhellyé vált. A következő állomásunk a Parajdi sóbánya volt. A falu felé közeledve holdbéli tájra emlékeztető Só-szoros és Só-szakadék látható. A Parajd környéki Sóvidék Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti a föld alatt. A kitermelt só helyén keletkezett hatalmas csarnokok közül egyet megnyitottak a látogatók és a gyógyulni vágyók számára, a légúti megbetegedésben szenvedők kiváló gyógyászati helye. A földalatti gyógykezelés 120 méter mélyen található. A bejárattól autóbusszal szállítottak le minket a mélybe, ez egy 1250 méter hosszú tárón keresztül történik. Miután kiszálltunk, egy óriási üreg tárult elénk a föld alatt. Világítással és szellőztető rendszerrel ellátott csarnokban büfé, játszótér, pihenőhely, kalandpark található. Ökumenikus kápolnát is kialakítottak itt.
A sóbánya után újra útra keltünk, a Békás-szorost néztük meg, mely egy tektonikus eredetű szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak. Jelenleg a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé. Egy részét gyalog tettük a keskeny út szélén, az élmény leírhatatlan, egy fénykép sem tudja visszaadni a szoros csodálatos, lélegzet elállító látványát.
A Gyilkos-tó mellett álltunk meg, megkóstoltuk a finom kürtöskalácsot, nézelődtünk az árusok között, megnéztük tavat, mely egy természetes torlasztó a hegységben. 1837-ben a nagy esőzések következtében a Gyilkos-hegy egy része leszakadt és belecsúszott a völgybe. Az agyagos törmelék eltorlaszolta a patak útját, és az így keletkezett természetes gát mögött felgyülemlő víz elárasztotta a völgyet és az erdőt, amiről napjainkban csak a tóból kísértetiesen kiálló fatörzsek csonkjai tanúskodnak. A hordalékok miatt 2080-ra eltűnhet a tó.
Korondon a székelyföldi népművész-fazekasság központjában megtekintettünk egy hagyományőrző fazekasműhelyt (Pál Antal műhelye), vásárolgattunk.
Elérkezett a hazaindulás reggele. Egy finom, tartalmas reggeli után elbúcsúztunk kedves szállásadóinktól. Hosszú út állt még előttünk, Király-hágón még megálltunk, majd néhány rövid pihenővel tarkított egész napos utazás után estére értünk haza. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk ezen a felejthetetlen úton.
Határtalanul! – tanulmányi kirándulás hetedikeseknek
Megvalósult pályázatok:
HAT-19-01-0780 Dorogtól az ezeréves határig
- HAT-19-01-0781 Utazás az ezeréves határig
- HAT-20-01-1073 Dorogtól az ezeréves határig
- HAT-20-01-1074 Utazás az ezeréves határig
Mint az a pályázati azonosítókból is látszik, az idei évben sikerült megvalósítanunk a pandémia miatt elmaradt pályázatokat. A magas tanulólétszámok miatt esetünkben ez évente két csoport utazásának megszervezését jelenti.
A 2019-es pályázatokon a hetedek-, míg a 2020-asokon nyolcadik évfolyamos diákjaink vehettek részt.
A pályázatok közel azonos programmal valósultak meg. A hat napos erdélyi kirándulás felejthetetlen élményt nyújtott tanulóinknak.
Erdélyi kirándulás a 8. évfolyamos diákokkal
2022
A tavalyi tanévben a Covid helyzet miatt, nem jutottunk el a „Határtalanul pályázattal” Erdélybe. Nagy örömünkre, az idén ezt bepótolhattuk. Izgalmas, élményteli utazás várt ránk. Bartl Zoltán és Kolonics Péter tanár urak készítették el az utazás programját, a gyerekek izgatottan várták az indulást.
Hétfőn korán reggel indultunk a határ felé, első állomásunk Nagyváradon volt, megnéztük 1. László magyar király szobrát, a Püspöki Palotát, és a csodálatos virágba borult kertjét. A Király-hágón áthaladva léptünk be a történelmi Erdélybe. Bánffyhunyad, Csucsa, Kőrösfő érintésével estére megérkeztünk Torockóra, mely a világörökség része. Csodálatos környezetben, a hegyek között elterülő kis falu, kedves vendéglátokkal. Másnap reggel néhányan korán keltünk a napfelkelte miatt, takaróba bugyolálva vártuk, hogy a Székelykő hármas csúcsa mögül előbújjon végre. Nagyon nehezen bújt ki a hegy mögül, végül induláskor azért sikerült lefényképeznünk.
Reggel a Tordai-hasadék felé vettük az irányt. Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, lenyűgöző látványt nyújtó kettéhasadt hegy. A szurdokban függőhidakkal felszerelt túraút végig járása felejthetetlen élmény volt. Segítettünk egy helyi, magyar idegenvezetőnek, hálából, míg Kolozsvárra értünk érdekességeket mesélt a városról, a lakosságról.
Kolozsvár főterén megnéztük a Szent Mihály templomot, és a vezető magyar szobrász, Fadrusz János művét, Mátyás királyt lóháton. Mielőtt a szálláshelyünkre, Székelyszentlélekre értünk, megálltunk Farkaslakán. A település legfontosabb látnivalója Tamási Áron síremléke, amely az évtizedek alatt zarándokhellyé vált. Székelyszentléleken egy panzióban és 3 családi házban szállásolták el csapatunkat, innen indultunk és ideérkeztünk a kirándulásaink után. A reggelinél és a vacsoránál, finomabbnál finomabb ételekkel vártak minket.
- nap Homoródalmásra mentünk, mely Tokod testvérvárosa, ez a település Székelyföldön helyezkedik el. Az Unitárius templom megtekintése után, elindultunk a Vargyas-szurdokba. Izgalmak közepedte jutottunk el a busszal, oda ahonnan hegyimentők segítségével indultunk tovább. A Vargyas-szorosban a 70–80 m magas sziklafalak között megy az út. Láncok, lengőhidak segítségével értük el a terület legnagyobb barlangját, ez az Almási-barlang (Orbán Balázs-barlang). A hegyimentők segítettek a meredek vaslépcsőn, félelmet megvető bátorsággal másztunk fel, majd körül néztünk a félhomályban, itt a vezető elmesélte a barlang történetét. A kirándulás után a helyi srácokkal fociztak fiaink, magabiztos győzelmet arattunk. Egy kézműves sajtkészítő műhelyben többféle, nagyon finom, ízletes sajtkülönlegességet kóstolhattunk. A nap zárásaként megálltunk Szejkefürdőn, ezen a helyen van eltemetve Orbán Balázs, a legnagyobb székely író, történész és etnográfus. A sírjához számos székelykapun keresztül vezet az út. A sírhoz legközelebbi székelykapu Orbán Balázs által 1888-ban a házuk elé állíttatott kapu. Meghallgattuk és énekeltük a Székely himnuszt.
A következő nap is több látnivalót igért csapatunknak. Homoródfürdőn, Hargita megyében álltunk meg. A régen kis székely falu, ma országos jelentőségű üdülőtelep hideg-melegvizes szénsavas fürdővel, bővizű borvízforrásokkal. Megkóstoltuk, savanykás ízű, vas tartalmú víz, mely azért nem lett a kedvencünk. Máréfalván haladtunk keresztül, amit a „Székelykapuk hazájának” hívnak. A faluban szinte minden ház udvarára egy fából készült, díszesen faragott, vagy festett kapun juthatunk be, közel száz székelykaput láthattunk.
Amikor este visszaértünk a szállásra, meglepetés várt minket. Egy táncospár székelytáncokat mutatott be, majd minket is bevont, az egész csapat lelkesen táncolt, több- kevesebb sikerrel megpróbáltuk utánozni a lépéseiket.
Másnap Csíksomlyó felé vettük az irányt, mely Csíkszereda település része, Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú, mely mára a magyarság legnagyobb találkozója, az összefogás jelképe, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Megnéztük a kegytemplomot, felmásztunk a Kissomlyó-hegyre, mely a hagyomány szerint a székely katolikusok szent hegye, az oldalán halad végig a pünkösdszombati nagy búcsús körmenet, zarándoklat. Nyugati részén a kálvária stációinak keresztjei láthatók. A hegytetőn három kápolna áll, ahol szintén ájtatosságra gyűlnek össze a keresztények. Esett az eső, beültünk a Hármasoltárhoz, ahol a misét tartják. Körülölelt minket a csend. A hegy lábánál megnéztük a Ferences kolostor mögötti réten fakadó forrást, mely a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, itt található a „Ferencesek Feredője”, mely egy bővizű forrásra épülő fürdő, ízületi betegségeket gyógyít.
Gyimesbükk volt a következő megálló, mely a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése. Utunk során, sajnos egyre jobban esett az eső, de kedvünket nem szegte. Nagy-Magyarország „Ezeréves ”határa felé közeledve, a település középpontjában láthattunk egy hatalmas vasútállomást, amelynek épületét Pfaff Ferenc építész tervezte, Ferenc József császár érkezésére építették. Az állomásépület méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. A falu határában látható az Osztrák–Magyar Monarchia egykori határának 3 határköve. Itt található a Monarchia, a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egykori legkeletibb 30. számú vasúti őrháza, Mádéfalva-Gyimesbükk vasútvonalon. Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján. A Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban. Mára már csak a romjai láthatóak. Felmentünk a Kontomáci-kápolnához és az egykori vesztegzár romjaihoz, a HIT kapuját és a 11 emlékoszlopot.
Székelyudvarhelyen meglátogattuk az Emlékezet parkját, mely a város központjában található, tizenhárom mondahős, történelmi személy és kiemelkedő erdélyi művész mellszobrával. Csaba királyfi, Szent László, Fráter György, Bethlen Gábor, Wesselényi Miklós, Bethlen István, Kós Károly, A vándor székely hazatalál (Wass Albert), Nyirő József, Bem József, II. Rákóczi Ferenc, Báthory István és Hunyadi János. Egy rövid körsétával megnéztük a Főteret, a Városházát, a Turul szobrot, és a Belvárosi Unitárius Templomot.
A következő nap első állomása a Parajdi sóbánya volt. A falu felé közeledve holdbéli tájra emlékeztető Só-szoros és Só-szakadék látható. A Parajd környéki Sóvidék Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti a föld alatt. A kitermelt só helyén keletkezett hatalmas csarnokok közül egyet megnyitottak a látogatók és a gyógyulni vágyók számára, a légúti megbetegedésben szenvedők kiváló gyógyászati helye. A földalatti gyógykezelés 120 méter mélyen található. A bejárattól autóbusszal szállítottak le minket a mélybe, ez egy 1250 méter hosszú tárón keresztül történik. Miután kiszálltunk, egy óriási üreg tárult elénk a föld alatt. Világítással és szellőztető rendszerrel ellátott csarnokban büfé, játszótér, pihenőhely, kalandpark található. Ökumenikus kápolnát is kialakítottak, szerencsénkre belehallgathattunk egy ortodox misébe, ahol egy csodálatos hangú lányt hallhattunk énekelni.
A „gyógykezelés” után, újra útra keltünk, a Békás-szorost néztük meg, ez egy tektonikus eredetű szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak, jelenleg a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé. Egy részét gyalog tettük a keskeny út szélén, az élmény leírhatatlan, egy fénykép sem tudja visszaadni a szoros csodálatos, lélegzet elállító látványát.
A Gyilkos-tó mellett álltunk meg, megkóstoltuk a finom kürtöskalácsot, nézelődtünk az árusok között, megnéztük tavat, mely egy természetes torlasztó a hegységben. 1837-ben a nagy esőzések következtében a Gyilkos-hegy egy része leszakadt és belecsúszott a völgybe. Az agyagos törmelék eltorlaszolta a patak útját, és az így keletkezett természetes gát mögött felgyülemlő víz elárasztotta a völgyet és az erdőt, amiről napjainkban csak a tóból kísértetiesen kiálló fatörzsek csonkjai tanúskodnak. A hordalékok miatt 2080-ra eltűnhet a tó.
Visszafelé Gyergyószentmiklóson haladtunk keresztül, meghallgattuk, Bagossy Brothers Company „Néked szólnak a harangok” című dalát, hiszen ebben Gyergyóról a szülőhelyükről énekelnek.
Kirándulásainkról „hazatérve”, vacsora után a gyerekek „végre” beszélgettek, kártyáztak, „bandáztak”, a lányok kozmetikaiszalont nyitottak, ahol a fiúk is szépülhettek.
Elérkezett a hazaindulás reggele. Egy finom, tartalmas reggeli után elbúcsúztunk szállásadóinktól, közösen elénekeltük az Ismerős arcok „Nélküled” című számát, elérzékenyülve búcsúztunk. Hosszú út állt még előttük, néhány rövid pihenővel egésznapos utazás után, estére értünk haza.
Örömteli, hogy ez az évfolyam is eljuthatott a Határtalanul pályázat keretein belül Erdélybe. A gyerekek megismerhettek néhány ősi magyar területet, települést, történelmi helyszínt, magyar költőink, íróink, történelmi személyeink emlékhelyeit, nevezetes épületeket. Megtapasztalhatták az ott élő magyar emberek vendégszeretetét. Nagyon jól éreztük magunkat, élményekben gazdagon tértünk vissza. Köszönjük a tanároknak a szervezést, köszönjük Boglár Ádámnak, Boglár Ferencnek a biztonságos utazást, és a sok információt, amit „idegenvezetőként „ elmeséltek nekünk.
Szencziné Szilárd Gabriella
