Az idei „Határtalanul” pályázat keretében a 7. évfolyamos diákokkal izgalmas és tartalmas utazáson vettünk részt Erdély csodálatos tájain. Már az előkészítő óra során alaposan felkészültünk az útra. Megtekintettünk számtalan képet, előadást hallgattunk a ránk váró élményekről, nevezetességekről, híres emberekről. Az előkészítő óra végén a Határtalanul! Barangoló digitális tartalomtárban is oldottunk meg feladatokat. Az utazás során számos nevezetességet láttunk, betekintést nyertünk a helyi kultúrába és természeti szépségekbe.
- nap
A határt átlépve, Nagyvárad felé mentünk, majd megálltunk a Király-hágón, mely Erdély kapuja. Gyönyörű kilátás nyílt a környező hegyekre és völgyekre. Utunk során néhány pillanatra láthattuk Csucsán a Boncza család kastélyát, ahol hosszabb időt töltött „Csinszka” és Ady Endre. Bánffyhunyadon mentünk keresztül, ahol érdekes „cigánypalotákat” láthattunk. Körösfő mellett vitt utunk, mely a nevét a Sebes-Körös forrásáról kapta, amely a falu végén ered. Megérkeztünk a Tordai Sóbányához, mely turisztikai látványosságon kívül gyógykezelőközpont is. Lenyűgöző volt az óriási csarnok, a mélység, az óriáskerék, a csónakázótó, a járatok különleges látványa. Emlékezetes marad számunkra, hiszen egyedi élmény volt a föld mélyén járni, ahol a só régen gazdasági és kulturális jelentőséggel bírt.
A szállásunk Székelyszentléleken volt, egy utcában 5 családi házban szállásoltak el minket. A falu közösségi házában vacsoráztunk és reggeliztünk, innen indultunk Erdély ill. Székelyföld felfedezésére.
- nap
Székelyföldön szinte mindegyik faluban találhatunk egyedi, faragott székelykaput. Ezek közül kiemelkedő művészi értéket képvisel Máréfalva, ahol a falu lakossága szívén viseli a kapuk sorsát, utunk során régi, egyszerű és szebbnél szebb díszítésű kapukat fedezhettünk fel.
Homoródfürdőn megkóstoltuk Székelyföld „borvizét”, vasas íze miatt nem lett a kedvencünk.
Hosszú, kanyargós úton eljutottunk a Szent Anna-tóhoz, mely egy krátertó Tusnádfürdő mellett. Sajnos esett az eső, de ez nem vette kedvünket, jóízűen fogyasztottuk el a
kürtöskalácsot, melyet a tó mellett vásároltunk.
A következő állomás, a Csíksomlyói kegytemplom, ahol megérinthettük a Szűz Máriát ábrázoló kegyszoborot, mely a templom legértékesebb része. Megnéztük a ”Barátok feredőjét”, melynek hőmérsékletét is leellenőriztük. Felmentünk a Kissomlyó és a Nagysomlyó közötti nyeregre, ami a pünkösdi búcsú helyszíne. A hagyományőrző rendezvényre minden évben több százezer ember zarándokol és részt vesz a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén. Meghallgattuk a Székelyhimuszt és elénekeltük a „Nélküled” c. dalt. A közös éneklésünk megható volt ezen a helyszínen.
- nap
Székelyudvarhelyen barangoltunk, ahol megtekintettük a Városházát, amely előtt Orbán Balázs szobra és a Millenniumi emlékmű található. A Székelyudvarhelyi Ferences Templomot megkerülve megnéztük a „Vasszékely” szobrát, végül az Emlékezés Parkjában egy fagylaltot nyalogatva 13 fontos történelmi személyiség (Csaba királyfi, Szent László, Fráter György, Bethlen Gábor, Wesselényi Miklós, Bethlen István, Kós Károly, A vándor székely (Wass Albert), Nyírő József, Bem József, II. Rákóczi Ferenc, Báthory István és Hunyadi János szobrát tekintettük meg.
Felsőboldogfalva 2013-tól Dorog testvérvárosa. A felsőboldogfalvi református templomot néztük meg, mely a település központjában álló középkori épület, amelyet középmagas, zsindelyezett kőfal vesz körül. Ez egy erődtemplom.
Innen Homoródalmásra indultunk, ennek a községnek Tokod a „testvérvárosa”. Sándor Huba és felesége, Flóra sajtműhelyébe látogattunk, mely saját portájukon található. Beengedtek a lakásukba, ahol Huba mesélt a sajtkészítésről. Többféle sajtot kóstoltunk, ami mellé szörpöt és almát is kaptunk. Panziót üzemeltetnek a felújított polgári házban, a család lakhelye pedig a hozzá tartozó csűr. A helyi sportpályán barátságos mérkőzést játszottak fiaink a helyi gyerekekkel. Szurkoltunk és buzdítottuk mind a két csapatot. Jó hangulatban telt az idő, végezetül a község tájházába mentünk, ahol Sorbán Enikő, aki népdalénekes, kántor, zenetanár és tájház tulajdonos énekelt nekünk, és megmutatta a tájházat és a néprajzi gyűjteményét. Lenyűgöző helyszín, ahol bepillanthattunk a helyi népművészet és hagyományok világába.
- nap
A svédasztalos reggeli után Székelyszentlélek egyik nevezetességét néztük meg. Sajnos a sok esőzés, vihar és a folyók áradása miatt Vargyas-szorosba nem juthattunk be, piros jelzést kapott a Madarasi Hargita is. Új programként, a 953 méteres tengerszint feletti magasságú Gordon-tetőn felállított Jézus Szíve Kilátóhoz vittek fel minket. A szobor 22,5 méter magasságból tekint le ránk. A Jézus-szobor nemcsak kilátóként áll a Gordon-tetőn, hanem ösztönző szerepe is van: azt üzeni a székelyeknek, hogy a fiatalságot neveljék vallásosan, hiszen Jézus teljes szívvel fogadja be a gyerekeket és felnőtteket. A Jézus szíve ünnepét követő szombaton a szobornál búcsús szentmisét tartanak, amelyre leginkább a környékbeliek járnak el. A programot a dzsippel történő utazás tette feledhetetlenné.
Délután Szejkefürdőn Orbán Balázs (1829-1890) sírhelyét és emlékművét tekintettük meg. A legnagyobb székelyt végakarata szerint az egykori birtokon, a szejkefürdői Borvízoldalban helyezték örök nyugalomra. A kopjafás-féldomborműves síremléken Orbán Balázs bronz arcképe látható. 10 székelykapun keresztül jutunk el a sírhoz. A székelykapu-kiállítás az udvarhelyszéki kapuk díszítőművészetének bemutatása, az utolsó kapu Orbán Balázs kapuja volt. Szejkefürdőn a Borvízkút mellett építették fel a Mini Erdély Parkot, ami Románia egyetlen makettparkja. Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását nézhettük meg. Több mint nyolcvan erdélyi történelmi épület és középkori vár makettje között kisvonattal is közlekedhettünk, persze mi is kipróbáltuk. Ízletes pizza mellett beszéltük meg a látottakat.
- nap
Erdély természeti kincsei közül a Békás-szoros és a Gyilkos-tó volt az úticélunk. Gyergyószentmiklóson Bagossy zenéit hallgattuk, az erdélyi magyar zenekar tagjai innen származnak. A víz által kimosott utakról szűk mellékutakra tereltek minket, de végre elértük a szorost. A hatalmas sziklák és a szűk szoros lenyűgözött bennünket. A szoros egy természeti ritkaság, mely 250 – 300 méter magas, szinte függőleges sziklafalaival az egyik legszebb látogatható szurdokvölgy. Kiszálltunk a buszból és „libasorban” sétáltunk a szorosban. Félelmetes érzés volt a sziklafalak magassága, a bővízű patak zubogása, aminek sodrása néhol igen erőteljes. A látvány csodaszép. Néhány kilométerrel odébb megnéztük a Gyilkos-tavat, ez Erdély egyik legismertebb tájképe, mely egy igazi természeti ritkaság. Páratlan a víztükörből meredező fatörzsek látványa, melyeknek már csak a csonkjai láthatók. A Gyilkos-tó legendája mindenkit megérintett. Itt ajándékokat vásárolhattunk, majd kürtöskalácsot kaptunk. Zárásképpen sikerült a patakból kimenteni egy kutyust, aki beleesett a zavaros, zubogó vízbe.
Korondon keresztül vezetett haza az utunk. Véletlenül tévedtünk be Ilyés Vészti Mihály fazekasmester műhelyébe, ahol a háziasszony beinvitált minket a műhelyébe, ahol megnézhettük az igazi korondi kerámia készítését. Mikor megtudta a házigazda, hogy Dorogról jöttünk, nagyon megörült. Barátságot ápolt Buzánszky Jenővel, még a temetésén is részt vett.
Utolsó állomásunk Farkaslaka volt. A település legfontosabb látnivalója Tamási Áron síremléke, amely az évtizedek alatt zarándokhellyé változott. A székely író szülőfaluja Farkaslaka, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű. Regényei és novellái közül kiemelkedik az Ábel-trilógia: Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában. A sírhelyet egy Trianon Emlékmű, a Nepomuki Szent János római katolikus plébániatemplom és a temető veszi körül.
Este pakolás, reggel indulunk haza!
- nap
Hazautazás. Reggeli előtt bepakoltunk a buszba, evés után indultunk az utolsó emlékhelyre. Ispánkúton Petőfi Sándor emlékhely található, amely méltó módon őrzi a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének emlékét. Az emlékhelyen megtekinthető egy emléktábla, amely tiszteleg a költő előtt. Az emlékmű talapzatát állandó jelleggel magyar szalagos koszorúk díszítik. Sajnos az autók gyors közlekedése, az út közelsége miatt kevés a hely az emlékmű körül. Elindultunk hazafelé, több rövid megálló után estére hazaértünk.
Sajnos technikai hiba miatt a hét közepétől többször leállt a busz. Szerelők, később a sofőr és a tanárok segítségével sikeresen hazaértünk.
Ez az utazás nemcsak kaland volt, hanem lehetőség arra is, hogy megismerjük Erdély gazdag történelmét, hagyományait és természeti szépségeit. Tudatosulhatott a gyerekekben, hogy határunktól 700-800 kilométerre is élnek magyarok, akik őrzik és gyarapítják kultúránkat, hagyományainkat. A gyerekek megismerhettek néhány ősi magyar területet, települést, történelmi helyszínt, magyar költőink, íróink, történelmi személyeink emlékhelyeit, nevezetes épületeket. Megtapasztalhattuk az ott élő magyar emberek vendégszeretetét. Nagyon jól éreztük magunkat, élményekben gazdagon tértünk vissza. Bízunk benne, hogy a jövőben is hasonló élményekben lehet részünk! Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a felejthetetlen utazásnak!
